Több évtizede a hajózás szolgálatában

Az APEH által közzétett információk alapján a vízi járműveket terhelő adó alapvető szabályai

Adóköteles (1) a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló vízi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon vízi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban (2) szerepel.

Vízi járműnek minősül az úszó létesítmények közül (3) az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m2-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. Ennek megfelelően a kompként, úszómunkagépként vagy úszóműként nyilvántartásba vett úszó létesítmény,illetve a 25 m2-nél kisebb vitorlafelülettel, vagy 50 kilowatt motorteljesítménynél kisebb főgéppel ellátott jármű nem tárgya az adónak, így az ilyen úszó létesítmények után az adót nem kell megfizetni.

Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie és bevallania, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A vízi jármű tulajdonosának a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi jármű esetén az a személy vagy szervezet minősül, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben - nyilvántartásban nem szereplő vagy külföldön nyilvántartásba vett vízi járművek esetében - pedig a Ptk. szerinti tulajdonos. Az adót tehát minden esetben a tulajdonosnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a vízi járművet milyen vagyoni értékű jog (például: haszonélvezet) terhel.

Az adókötelezettséget az adóév első napján - tehát a 2010-es adóév esetén a 2010. január 1-jén - fennálló körülmények figyelembevételével kell teljesíteni. Azaz, ha későbbi időpontban bármilyen változás következik be, akár a vízi jármű, akár az adó alanyának oldaláról, ide értve a vízi jármű megsemmisülését is, ezt a változást csak a változást követő adóévben lehet figyelembe venni.

Az adó mértékét a vízi jármű névleges vitorlafelülete vagy főgépének teljesítménye, továbbá a jármű életkora alapján kell megállapítani a következők szerint:

Vitorlás vízi járművek esetén az adó éves mértéke (a vitorlafelület minden megkezdett négyzetmétere után):
A gyártás évében és az azt követő 10 naptári évben: 2000 Ft/m2/év
A gyártási évét követő 11-21. naptári évben: 1000 Ft/m2/év
A gyártási évét követő 22. évtől: 500 Ft/m2/év

Vitorlával nem rendelkező vízi járművek esetén az adó éves mértéke (főgép/ek kilowattban kifejezett teljesítménye után):
A gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben: 300 Ft/kW/év
A gyártási évét követő 6-10. naptári évben: 250 Ft/kW/év
A gyártási évét követő 11-15. ében: 200 Ft/kW/év
A gyártási évét követő 16. évtől: 150 Ft/kW/év

Mentes az adó alól:
- a hatósági engedélyköteles hajózási tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű (4)
- a sportszövetség (5), valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő vízi jármű;
- az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság (6) által alkalmasnak minősített vízi jármű;
- az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.

Nem kell tehát az adót megfizetni például azon vízi jármű után, amelyet a hajózási hatóság által kiállított engedély alapján hajózási tevékenység végzése érdekében üzemeltetnek, függetlenül attól, hogy az üzemeltető személye a tulajdonoséval egybeesik-e.

Bevallási, befizetési határidő
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót
- a személyi jövedelemadóról szóló bevallást adóhatósági közreműködés nélkül benyújtó magánszemélyek - ide nem értve az egyéni vállalkozókat és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyeket - 2010. május 20-áig,
- munkáltatói adómegállapítást vagy egyszerűsített bevallást választó magánszemélyek 2010. május 20-áig,
- nem egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) alany egyéni vállalkozók és általános forgalmi adó fizetésre kötelezett magánszemélyek 2010. február 25-éig,
- eva alany egyéni vállalkozók és bevételi nyilvántartást vezető eva alany társaságok 2010. február 25-éig,
- kettős könyvvitelt vezető eva alany társaságok 2010. május 31-éig,
- nem magánszemély adózók - ide értve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat is - 2010. május 31-éig,
- a fentiekben fel nem sorolt adózók (jövedelmet nem szerző magánszemélyek, társasági adóbevallás helyettesítő nyilatkozatot tevő szervezetek, egyéb adókötelezettséggel nem rendelkező külföldi adóalanyok) 2010. május 20-áig kötelesek bevallani.

A bevallásban az adót forintban - kerekítés nélkül - kell feltüntetni.

Az adózó az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót az adóévben két egyenlő részletben köteles megfizetni. Az első részletet az adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig (első alkalommal 2010. február 25., május 20. vagy május 31.), a második részletet az adóév szeptember 30-áig (első alkalommal 2010. szeptember 30-áig) kell megfizetni.
A Nért-ben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak megfelelően irányadóak.

(1) Teljes személyes mentesség illeti meg a Magyar Államot, a helyi önkormányzatokat és azok társulásait, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokat, a költségvetési szervet, az egyházat, a NATO-t, továbbá azt a személyt, akinek a mentességét nemzetközi szerződés előírja.
(2) Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet szabályai szerinti lajstrom, melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága vezet.
(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti osztályozás alapján.
(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 51. §-a és a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet szabályai szerint.
(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport törvény) szerinti sportszövetség.
(6) A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága.

Forrás: www.apeh.hu


Letöltés: Pdf formátumban

Készítette: PappLászló(B)alatonfüred